Hamilton simán nyert

Spielbergben az első Stájer Nagydíjon, amelynek első körében a két Ferrari összeütközött egymással; Lwis Hamilton simán nyert, Valtteri Bottas a végén jött fel a második helyre, megelőzve Max Verstappent.
Bővebben itt...



































Sportlinkek








Hirek keresés:





Fórum



Hírlevél

Regisztráció

Regisztráció módosítás


Felhasználónév:

Jelszó:





Elmaradt olimpiák története, 2. rész 1940, Tokió, 1944 London
2020-04-11 12:27:07
A 2020-as tokiói olimpia kényszerű elhalasztása nem az első eset, amikor egy ötkarikás játékokat nem terv szerint rendeztek. "Egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani" - foglalt állást Pierre de Coubertin, amikor a mostanihoz hasonló döntéseket kellett meghozni a huszadik században, egészen más helyzetekben. Ugyanúgy, ahogy a 2011-es szökőár után, 2013-ban Tokió nyerte el a 2020-as játékok rendezési jogát, úgy az 1940-es kandidálás is lehetőséget adott Japánnak arra, hogy a fővárost sújtó nagy kantói földrengés okozta károkat az olimpia megrendezésével orvosolni tudják, lehetőséget teremtve így az újjáépítésre. A szigetország delegációját az ázsiai sporttörténelem legendás alakja, a judo megalkotója, Japán első NOB-tagja, Kano Jigoro vezette. A játékok szimbolikus jelentőséggel bírtak: Japán első császárának, Jimmu trónra lépésének kettőezer-hatszázadik évfordulóján kerültek volna megrendezésre. Azonban a világpolitika újra felülírta a sportszellemiséget: 1937-ben kirobbant az egész távol-keleti térséget sújtó második kínai-japán háború.

Egy évre rá, Togukawa Soyesima Japán NOB-tagja írt az akkori elnöknek, Henri de Baillet-Latour-nak, miszerint a kialakult helyzet miatt, vissza kell vonniuk rendezési szándékukat. Ez, az 1940 februárjára tervezett szapporói téli játékokra is vonatkozott – ekkoriban a nyári és a téli játékokat még ugyanabban az évben tartották. A NOB Tokió visszalépése után Helsinkit kérte fel házigazdának, a téli olimpiát pedig előbb St. Moritznak, majd a bajor Garmisch-Partenkirchennek adta. Végül, a második világháború 1939-es kirobbanása miatt egyik eseményt sem tartották meg. Később Tokió – első ázsiai házigazdaként – 1964-ben adott otthont nyári olimpiának, 1972-ben Szapporo pedig a téli játékoknak.

A második világháború küszöbén, 1939 júniusában választották ki az 1944-es olimpia helyszínéül az angol fővárost, Róma, Detroit és Lausanne ellenében. Az olimpiai álmok dédelgetésére nem jutott sok idő, hiszen a döntés után mindössze három hónappal később, Németország lerohanta Lengyelországot. Hamarosan pedig Nagy-Britannia és Franciaország is hadba lépett a tengelyhatalmak ellen, így a világszintű sportesemények lekerültek a napirendről. Az 1944-es téli olimpia Cortina d’Ampezzoban (Olaszország) is erre a sorsra jutott.

A háború befejezése után három évvel pótolták be az ötkarikás játékokat a szigetországban, az 1908-as első londoni olimpia negyvenedik évfordulóján. Az 1948-as játékokra, a sikeres szervezés ellenére, a háború okozta sebek és a nehéz gazdasági körülmények rányomták a bélyeget, innen kapta a mértékletes játékok elnevezést. A küzdelmek Japán és Németország részvétele nélkül zajlottak, ám még így reménysugár volt az önmagát újjáépítő világban. A téli ötkarikás küzdelmek St. Moritzban tértek vissza, szintén ugyanebben az évben.

Forrás: olimpia.hu







Kiadó az Egri Városi Sportiskola információ:   agriasport@agriasport.hu    Médiaajánlat    Impresszum - Kapcsolatfelvétel